Te mit tennél,
ha a tintád lefolyna a lapokról, életre hívva a szavakat, amiket papírra
vetettél? Mit tennél, ha a fikció valósággá válna, a valóság pedig fikcióvá?
Fel tudnád dolgozni, ha a saját elméd áldozatául esnél, és saját gondolataid
ölnének meg? A betűkből szavak lennének, a szavakból mondatok, a mondatokból pedig
a saját végzeted története. Abba tudnád hagyni az írást az első jelenség
megtapasztalása után? Vagy kihasználnád ezt a destruktív hatalmat, hogy bosszút
állhass régi sérelmek elszenvedéséért?
Kim Jongin az
utóbbit választotta. Keze nem áll meg, tintája nem fogy ki, gondolatai
kimeríthetetlenek. Hajtja előre ismeretlen hatalma, amit készségesen használ
ki, reménykedve egy szebb jövőben, amit talán megírhat magának. De mi lesz
vele, ha elveszti az irányítást elméje fölött, s visszafordíthatatlan események
sorozatát indítja el?
A választás
impériuma nem adatott meg neki. Bármi fogalmazódik meg fejében, s írja le, az
valóra válik, legyen bármilyen arany-meleg vagy infernális.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése